Könyvelőirodák Országos Szövetsége

A mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy a társaságok üzletrészének adás-vételénél az üzletrész ellenértékét a névértékben határozzák meg. Mindkét fél megnyugszik, hogy ebben az esetben adó- és járulékfizetési kötelezettségük nem keletkezik.

A továbbiakban a szerző fél esetleges adófizetési kötelezettségét vizsgáljuk meg, először a 2011.01.01-i szabályok alapján.

Az Szja tv. 77/A. § (1). bekezdése alapján a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.

Szokásos piaci érték az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték meghatározása üzletrész értékesítésénél a szokásos haszon meghatározása segítségével történik, azzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek [Szja. tv. 3.§ (9).]

Az Szja tv. 28. § (1) bekezdése értelmében egyéb jövedelem különösen a vételi vagy más hasonló jog gyakorlása esetén a jogosultnál a joggyakorlás tárgyának a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből a megszerzésért adott ellenértéket meghaladó rész.

Mit jelent ez? A szülő a társaságban birtokolt 2.000 eFt üzletrészét gyermekének 2.000 eFt-ért adja el. Meg kell vizsgálni, hogy ha ez az adás-vétel független felek között jött volna létre, mennyi lett volna az ellenérték (ennek meghatározása egy adóvizsgálat során történhet sok szubjektív körülmény figyelembe vételével). Ha ez az ellenérték 3.000 eFt lenne, akkor a vevőnek 1.000 eFt egyéb jövedelme keletkezik ennek adó- és járulékvonzatával együtt.

2011.07.15-i hatállyal pontosításra került a szokásos haszon meghatározása. Ezek szerint szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek. Tőzsdén nem forgalmazott részvény, valamint vagyoni betét, üzletrész szokásos piaci értéke – ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja – a vagyoni részesedést kibocsátó társaságnak az üzletrész adás-vételének pillanatában ismert, már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll (ki nem fizetett, jóváhagyott osztalék).

Mit jelent ez? Az előző példánál maradva megnézzük még a társaság jegyzett tőkéjét, legyen 3.000 eFt. A saját tőke összege viszont 10.000 eFt. A 2.000 eFt eladott üzletrészre 6.666 eFt saját tőke jut, mely a 2.000 eFt eladott rész piaci értéke. Így a vásárlónak 4.666 eFt saját jövedelme keletkezik. De módosult az Szja tv. 77/A. §-a is, ennek (2). bekezdés h) pontja értelmében nem minősül bevételnek ha a magánszemély az értékpapírt visszterhes jogügylet keretében más magánszemélytől szerezte, feltéve, hogy az ellenérték összege az értékpapír névértékét eléri.

A magánszemély magánszemélytől tehát a piaci érték alatt vásárolta az üzletrészt, mégsem jelenik meg nála bevételként a különbözet, nincs jövedelem, nincs adó- és járulékfizetési kötelezettség sem.

Nem érvényes ez a mentesítő szabály, ha az üzletrészt a magánszemély kifizetőtől vásárolja meg. Ilyen eset lehet, ha a bevont üzletrészt a társaság értékesíti, vagy tulajdonosainak ingyenesen átadja.