A felügyeleti díj mértéke a felügyeleti díj fizetésére kötelezett érintett tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi értékesítési nettó árbevételének, vagy személyi jövedelemadó bevallásra köteles természetes személy előző évi jövedelmének 0,1%-a.

A felügyeleti díj mértéke élelmiszert kizárólag a végső fogyasztó számára értékesítő felügyeleti díj fizetésére kötelezett mikrovállalkozás és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott kistermelő esetén évi húszezer forint, kisvállalkozás esetén évi hétszázezer forint, de választhatja az árbevétel alapján történő díjfizetést is, ha az számára kedvezőbb.
Mentesül a felügyeleti díj bevallási és fizetési kötelezettség alól a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági kistermelő.

Bevallási kötelezettség:

A fizetésre kötelezettnek évente egyszer kell bevallania a díjfizetés alapjául szolgáló nettó árbevételét, illetve jövedelmét.

A bevallási kötelezettséget május 31-ig kell teljesíteni. A díj megfizetése a bevallási kötelezettséget nem pótolja. Nem kell bevallani, illetve megfizetni a felügyeleti díjat, ha annak mértéke nem éri el az ezer forintot.

A díj megfizetése:

A fizetésre kötelezett az éves felügyeleti díjat két egyenlő részletben köteles megfizetni
július 31. napjáig illetve január 31. napjáig.

A díjat bevallani és befizetni a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz kell.

Forrás: Könyvelői Praktikum hírlevél  www.kpr.hu

Az egészségügyi szolgáltató a finanszírozási szerződés megkötésével, valamint a számla megváltozása esetén ennek bejelentésével egyidejűleg köteles nyilatkozni a finanszírozásra kapott összegek tekintetében elkülönítetten kezelt számláját vezető hitelintézetnek arról, hogy az adott számla az elkülönítetten kezelt számla.

A nyilatkozattételi kötelezettséget a 2012. január 1-jén hatályos finanszírozási szerződéssel rendelkező szolgáltató 2012. március 31-éig teljesítheti.

Azok az egészségügyi szolgáltatók, akik eddig egy számlán kezelték a finanszírozás keretében kapott összeget és az egyéb bevételeiket, március 31-ig kötelesek gondoskodni egy másik számla nyitásáról. Tekintettel arra, hogy a finanszírozási szerződésben már szerepel jelenlegi bankszámlájuk, nyilatkozzanak bankuknak arról, hogy ez lesz az elkülönítetten kezelt számlájuk, és nyissanak másik számlát egyéb bevételeik kezelésére.

– zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetén 50 ezer forint,

– jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 25 ezer forint,

– egyéni cég esetén 15 ezer forint.

Ez azt jelenti, hogy több mint triplájára emelkedett egy egyszerűsített alapítású kft. illetéke. Tekintettel arra, hogy az „egyórás” cégalapítás az adóregisztrációs eljárás miatt megszűnt, az a lehetőség is megszűnik, hogy az ügyvéd igazolja az illeték és közzétételei díj befizetésének megtörténtét, még mielőtt a magyar Államkincstártól megkapta volna a tényleges visszaigazolást a befizetésről. Ezután újra csak akkor adható be a cégbejegyzési vagy változás-bejegyzési kérelem, ha ahhoz csatolják az Államkincstár igazolását is az illeték és közzétételi díj megfizetéséről.

Ezután cégbejegyzéskor és cégmódosításkor is

– újra kötelező csatolni a székhely (fióktelep, telephely) megfelelőségét igazoló okiratot, és ez a kötelezettség a már működő cégekre is vonatkozik. Ezek a társaságok az első módosítás alkalmával, de legkésőbb 2013. február 1-jéig kötelesek ezt benyújtani a cégbíróságnak;

– a létesítő okiratban és a cégjegyzékben újra szerepeltetni kell a társaság összes tevékenyégét (TEÁOR’08 szerint);

– a létesítő okiratban meg kell adni a tagok természetes személyazonosító adatait, azaz a születési helyet és időt is;

– a külföldi tagok esetében újra kötelező kézbesítési megbízottat megjelölni, aki nem lehet tagja, vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja az érintett társaságnak;

– amennyiben a társaságnak külföldi cég vagy szervezet is tagja, csatolni kell a 3 hónapnál nem régebbi cégkivonatot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását, valamint azt az okiratot is, amelyből a képviselő képviselői jogosultsága megállapítható.

Szigorúbb lesz az adatellenőrzés, bírságolhatják az ügyvédet.

A jogi képviselő cégalapításkor, módosításkor és a vezető tisztségviselő aláírás-mintájának készítésekor is köteles a személyi okmányokban szereplő adatokat összevetni a hatósági nyilvántartással. E nélkül nem készíthet cégiratot.

Az ügyvédekről szóló törvény 27/B. §-ában definiált azonosítási kötelezettség azt jelenti, hogy az ügyvéd az érintett fél által a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében rendelkezésre bocsátott adatai valódiságát a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala nyilvántartásaiból elektronikus úton történő adatigényléssel ellenőrzi.

Fontos újdonság, hogy amennyiben a cégbíróság a cégeljárásban észleli, hogy azok az adatok, amelyek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a cégtörvény előírja, illetve a csatolt okiratok nem felelnek meg a jogszabályok rendelkezéseinek, a jogi képviselőt 50 ezer forinttól 900 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatja. Vélhetően ez sem az ügyvédi munkadíjak csökkenését fogja eredményezni…

A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

A gyermekek után járó pótszabadság az örökbefogadót, a nevelőszülőt és a gyámot a vér szerinti szülővel azonos módon illeti meg.

A vállalkozások már korábban is több mint 50 féle jogcímen fizettek adókat (bevételi, beszedési, magánnyugdíj-pénztár, illeték, támogatás), a Magyar Államkincstárnál, a Nemzeti Adó és Vámhivatal adóztatási tevékenységével összefüggésben pedig összesen mintegy 180 számlát (bevételi, beszedési, támogatás jellegű, folyószámlán nem megjelenő, letéti) vezetett.

A Széll Kálmán Terv nyomán már elfogadott a kormány egy határozatot, amelyben felhívta a nemzetgazdasági minisztert, biztosítsa a vállalkozások számára, hogy egyetlen fizetési tranzakcióval teljesíthessék több adó- és járulékfizetési kötelezettségüket, annak érdekében, hogy az új fizetési rendszer által csökkenjen az adóátutalásra fordított idő és pénz.

A program szerint a cél az, hogy az adószámlák száma megközelítse a jelenlegi negyedét, és jelentősen csökkenjen a számlák közötti átvezetéshez szükséges idő.

Ehhez képest a Nemzeti Adó- és Vámhivatal január 10-én közzétette az adóztatási számlaszámokat. A lista mellbe vágta a könyvelőket, adótanácsadókat. Kiderült: 16 új adó- és járulékbeszedési, valamint egy új támogatás jellegű számlát hozott létre az adóhatóság.
Megduplázódtak ugyanis azok a számlák, amelyekre a magánszemélyek után kell megfizetni a személyi jövedelemadót, illetve a társadalombiztosítási járulékokat. A vállalkozásoknak ráadásul külön számlára kellene utalniuk ezentúl például az egészségbiztosítási alapot, a nyugdíjbiztosítási alapot megillető bevételeket, az egészségügyi hozzájárulást, a START-kártyások után fizetendő kedvezményes járulékterheket, ezen túlmenően van még egy külön számla, ami egészségbiztosítási és munkaerő-piaci számla néven fut. Külön számlát nyitott az adóhatóság a szociális adóvá avanzsált korábbi munkáltatói járulék megfizetéséhez, külön számlára kellene utalni a kulturális adót, a baleseti adót, a bizonytalan adójogi helyzet bejelentésének díját.