Könyvelőirodák Országos Szövetsége

Archívum a ‘Nincs kategorizálva’ kategóriában

Könyvvizsgálati kötelezettség 2012-től

Egy gazdasági társaságnál kötelező a könyvvizsgálat, ha
• azt a gazdasági társaság társasági szerződése előírja
• a számviteli törvény a gazdasági társaság számára a könyvvizsgálati szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teszi

Amennyiben a társasági szerződés tartalmazza a könyvvizsgálati kötelezettséget, nem kell azt vizsgálni, hogy a Számv. tv. alapján nem mentesül-e a könyvvizsgálati kötelezettség alól, kötelező a könyvvizsgálat. Különösen fontos erre figyelni, amikor a könyvvizsgálati értékhatár növekszik és el kell újra bírálni, mely társaságok kötelezettek könyvvizsgálatra.

A 2012. évtől kezdődő könyvvizsgálatra érvényesen
A Számv. tv. alapján nem kötelező a könyvvizsgálat, ha
• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és
• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt

A két feltétel együttes teljesülését a mentesség oldaláról kell vizsgálni, így
1. az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele meghaladta a 200 millió forintot, az átlagosan foglalkoztatottak száma azonban 50 fő alatt maradt, kötelező a könyvvizsgálat
2. az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladta az 50 főt, az éves nettó árbevétel összege azonban 200 millió forint alatt maradt, kötelező a könyvvizsgálat
3. az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele meghaladta a 200 millió forintot, az átlagosan foglalkoztatottak száma pedig szintén meghaladta az 50 főt, kötelező a könyvvizsgálat
4. az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, az átlagosan foglalkoztatottak száma pedig szintén nem haladta meg az 50 főt, nem kötelező a könyvvizsgálat.

A 2011-es üzleti évre még a régi szabályok vonatkoznak. Ha a Számv. tv. változása miatt 2012-től már nem kötelező a könyvvizsgálat, és a társaság sem kéri tovább a könyvvizsgálatot, a 2011-es éves beszámoló elfogadásakor lehet arról
dönteni, hogy a továbbiakban nincs szükség könyvvizsgálatra. Addig a
könyvvizsgálóval a jogviszonyt fenn kell tartani, ugyanis nem mondható fel a
könyvvizsgálóval kötött szerződés a mérleg fordulónapja és az éves beszámoló
elfogadása közötti időszakban.

Forrás: Könyvelői Praktikum Hírlevél

A használatban lévő pénztárgépek és taxaméterek nagy része már úgy került beüzemelésre, hogy alkalmasak legyenek az euró kezelésére.

Ezen készülékekben az euró bevezetés technikai dátumaként jelenleg 2013. január 1. van beprogramozva. Ez azt jelenti, hogy a szabályok szerint ezen dátummal a készülék megkezdi az euró üzemmódra történő átállást, illetve ezen dátumot 1 évvel megelőzően (tehát 2012. január 1-én) már a felkészülési időszak szabályai szerint kezdhet el működni.

Ezért ahhoz, hogy a készülékek Ft-elszámolású üzemmódban működhessenek tovább, az előre programozott 2013. január 1. dátumot szükséges átállítani egy vélelmezett átállási átumra. Ennek megfelelően a NAV a vélelmezett euró-átállási dátumot 2020. január 1. dátumban, egyúttal ezzel összhangban a felkészülési időszak kezdetét pedig egységesen ezen dátumot 1 évvel megelőző dátumban (tehát 2019. január 1-ében) határozza meg.

A NAV felhívja ezért az euró pénznem kezelésére alkalmas pénztárgépeket és taxamétereket használó adózók figyelmét arra, hogy a dátum 2020. január 1-re való átállítását NAV-engedélyes szervizzel legkésőbb 2011. december 31-ig végeztessék el. Ellenkező esetben a készülék 2012. január 1-ével automatikusan átállhat a felkészülési időszaknak megfelelő működésre, illetve 2013. január 1-ével blokkolja a Ft-elszámolású működést, ezért az a felhasználó számára használhatatlanná fog válni.

Amennyiben a használó nem intézkedik időben a dátum átállítása iránt, úgy a készüléken az eredeti Ft-elszámolási mód már csak a szerviz által adómemória cserével állítható vissza, melynek költségei nagyságrendekkel nagyobbak lehetnek az átállítás időben történő elvégzésének költségeinél.

A pénztárgép, vagy taxaméter kezelési utasításában benn kell lenni, hogy az adott típus eleve alkalmas-e az euró kezelésére. Ha igen, úgy fel kell venni a kapcsolatot a szervizzel az átállítás elvégzésének érdekében.

Forrás: www.apeh.hu

2011. évi CIII. számú, a népegészségügyi termékadóról szóló törvény értelmében adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott, a tv. 2.§-ban VTSZ szerint felsorolt termék. Adókötelezettség 2011.09.01-től terheli az adóköteles termék első olyan értékesítését, amelynek a teljesítési helye belföld (gyártó, importáló általi értékesítés). Az adó alanya az adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán köteles feltüntetni, hogy az adókötelezettség őt terheli. A törvény nem ír elő kötelező formátumot és szöveget, tehát elegendő magát a tényt közölni, hogy a „Népegészségügyi termékadó az eladót terheli”. A törvényhez kapcsolódóan végrehajtási utasítás még nem jelent meg, így a törvény szövegéből a fenti kötelezettség vezethető le. Fontos előírás még, hogy az adó alanya olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik az adómegállapítási (bevallási) időszak első és utolsó napján az adóalany tulajdonában álló, az adómegállapítási időszakban beszerzett, vevőtől visszavett, más módon kapott, továbbá az adókötelesen, adómentesen értékesített, selejtezett, ingyenesen átadott, megsemmisült, eltűnt, más módon az adóalany tulajdonából kikerült adóköteles termék mennyisége termékenkénti bontásban.
Számlázással kapcsolatban még az alábbiakat lehet végiggondolni:
Az Áfa tv. 169.§. f). pontja a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján csak azokat a VTSZ számokat rendeli feltüntetni, melyekre az Áfa tv. hivatkozik. A tárgyalt törvényben szereplő VTSZ számok az Áfa tv-ben nem szerepelnek. Az Áfa tv. jelzi, hogy külön jogszabály a számla kiállításának módjára előírásokat tartalmazhat [Áfa tv. 178.§ (1). bekezdés]. Az e törvényben szereplő VTSZ feltüntetését semmilyen jogszabály nem írta elő (nem jelent még meg a törvényhez végrehajtási utasítás). Ennek ellenére javasoljuk az adóköteles termékek egyértelmű beazonosítása érdekében a VTSZ számok feltüntetését.

2011. augusztus 1-el módosult a Munka Törvénykönyve.

A napi munkaidőn felüli munkavégzésért (túlóráért) az eddigi szabályozás szerint a munkabéren felül ötven százalékos bérpótlék vagy a felek megállapodása, illetve kollektív szerződés rendelkezése alapján a pótlék helyett legalább a végzett túlmunka időtartamának megfelelő szabadidő járt. Augusztus 1-től a munkáltató egyoldalúan is eldöntheti, hogy a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként pótlékot fizet vagy szabadidőt ad ki a munkavállalónak, azaz a túlórát megválthatja szabadnappal.

Kollektív szerződéssel 6 hónapos próbaidő is kiköthető. Ennek hiányában a próbaidő továbbra is 30 nap, a felek azonban legfeljebb 3 hónapos próbaidőt köthetnek ki.

Ha a válságra tekintettel a munkaadó és a munkavállaló a heti 40 órás munkaidő helyett rövidebb, de legalább heti 36 órás munkaidőben állapodtak meg, a fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 órára járó bérért. A hosszabb munkaidőben való foglalkoztatás legfeljebb egy évig lehetséges, ennek túllépése esetén a munkavállalónak háromszoros bér jár.

Fontos változás, hogy a gyermek gondozására kapott fizetés nélküli szabadságnak csak az első 6 hónapjára jár rendes szabadság. A gyes-ről visszatérőknek pénzben is megváltható a szabadsága, szemben az eddigi szabályozással, miszerint a szabadságot csak a munkaviszony megszűnésekor lehetett pénzben megváltani.

Az új rendelkezés szerint ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, ezt előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. Ha a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított 6 hónap letelte előtt kíván munkába állni, akkor a munkáltató a bejelentést követő legfeljebb 30 nap elteltével, ha pedig hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, akkor a bejelentést követő legfeljebb 60 nap elteltével a munkáltató köteles őt foglalkoztatni.

Megszületett a kormány döntése a Széchenyi Pihenő Kártyáról.
Április 4-én alakult meg az a szakmai munkacsoport, amely a Széchenyi Pihenő Kártya 2011. júliusi piaci bevezetésén dolgozik. A munkacsoportban a Nemzetgazdasági Minisztérium érintett főosztályai mellett szakértők, valamint a Magyar Turizmus Zrt. vesz részt.

Amire várhatóan felhasználható lesz:

- szálláshely-szolgáltatás
- éttermi vendéglátás
- fürdőszolgáltatások
- betegségmegelőző, egészségmegőrző, egészséghelyreállító szolgáltatások
- múzeumi, színházi, növény-állatkerti, egyéb művelődési intézményi belépők
- természetvédelmi területek, tematikus parkok, szabadidőparkok belépői
- az utazásszervezőknél megrendelt belföldi utazási csomag
- testedzési szolgáltatások- verseny- és lovaglóistállók szolgáltatásai.

Még néhány hónap és működőképes kártyákat ígér a Nemzetgazdasági Minisztérium. Valószínű, hogy az elfogadóhelyek szervezése is gyorsan zajlik majd. Nem csak POS terminállal ellátott helyeken tudjuk majd a kártyát használni. A Kormányrendelet szerint a kibocsátónak lehetővé kell tenni az internetes fizetést is.

Az idén 2010-hez képest 10 százalékkal csökkent az átlagos kafetéria keret összege, átlag 276.842 forint lett – ismerteti a humánügyviteli szolgáltató Nexon Kft. legfrissebb felmérésében

A csökkenés oka a szakértők szerint a koncentráltabb költségerőforrás gazdálkodás. Az öt legnépszerűbb kafetéria elem: az étkezési utalvány, az üdülési csekk, az egészségpénztár, a helyi bérlet, valamint a nyugdíjpénztár, ezek együtt a keret 87,8 százalékát teszik ki. A népszerű elemek mellett szól a minimális adminisztrációs igény és az, hogy a felhasználás a napi életvitelhez köthető.

Így a múlt év novemberében elfogadott jogszabály-módosítás szerint a korábbi juttatások közül a legnépszerűbbek megmaradtak, és egységesen 16 százalékos adóterhet viselnek, ami a gyakorlatban 19,04 százalékos költségszorzót jelent. Tavaly a kedvezményes adóval terhelt juttatások után 25 százalékos adót kellett fizetni, míg például a hidegétkeztetési utalvány, az ajándékutalvány és a kultúrautalvány adóterhe 54 százalékos volt.

Továbbra is adómentesen elszámolható a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, a védőoltás, illetve évi 50.000 forintig a sportrendezvényre szóló belépőjegy vagy bérlet költsége. Ennek ellenére ezeket a kafetéria elemeket igen csekély mértékben veszik igénybe a munkavállalók, az átlagkereten belül 0,2-0,3 százalék a megoszlásuk.

Az étkezési utalvány választási arányát tovább növelte – 31,7 százalékra -, hogy meleg és hideg ételek vásárlásánál is fel lehet használni. A kedvezményes adó-elszámolási limit maradt a havi 18.000 forint, azaz évi 216.000 forint. Az adóvonzattal is kalkulálva, az éves bruttó felhasználási érték étkezési utalvány esetén közel 260.000 forint. Így ha egy munkavállaló a teljes étkezési keretfelhasználás mellett dönt, akkor alig több mint 12.000 forintja marad még átlagosan a további elemek finanszírozására.

A magas adókulcsok miatt a kultúra- és az ajándékutalvány választása gyakorlatilag eltűnt, tekintettel a csoportba tartozó elemek elszámolásával összefüggő költségcsökkentésre. Ilyen juttatás a csekély értékű ajándék – a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó rész esetén -, amikor is a kifizető a szolgáltatás értékének 1,19-szorosa utána 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t fizet. A kultúra utalvány 2011-től már nem tartozik ebbe az elszámolási körbe – jegyzik meg az elemzésben.

A nyugdíjpénztári befizetések aránya évről évre 3 százalékkal csökken, de még így is az ötödik legnépszerűbb elemnek számít. Ha a felhasználást a kafetéria költségkeret nem korlátozná, hosszú távon az önkéntes pénztári befizetések lennének azok a kompenzációs eszközök, amelyek javítanának a munkavállalói kör egészségi állapotán, illetve a nyugdíjba vonuláskor az állami nyugdíj kiegészítéseként igényelhető nyugdíjjáradék összegén – hangsúlyozza az összegzés.

Kedves Kollégák!

2011. április 27-én a KIROSZ elnökségi ülés megtárgyalta a NAV elnöki kabinet részére előterjesztendő együttműködési témaköröket.

Minden, 2011. január 31.-ig belépő és tagdíjat fizető tagunk részére megküldjük a Könyvelői felelősség kézikönyvét CD-vel.

A témában előadás hangzott el a Menedzserpraxis Kft szervezésében 2010. november 15.-én egy konferencián, melynek rögzített képi anyagát a www.menedzserpraxis.hu oldalon (jogosultság esetén) meg lehet tekinteni.

A könyvelői felelősség témakörben rövidített előadás hangzott el 2010. december 7.-én Dunaújvárosban, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete szervezésében, melyről videofelvétel készült.

A Lurdy-házban 2010. november 29.-én a Rodin Kft szervezésében megrendezésre került ADÓMOZAIK konferencián Szövetségünket Regős Gábor elnök képviselte, aki a délutáni (15:50-16:20) kerekasztal beszélgetésen a könyvelők tájékoztatási kötelezettségére hívta fel a résztvevők figyelmét.