Könyvelőirodák Országos Szövetsége

Archívum a ‘Adózás’ kategóriában

A mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy a társaságok üzletrészének adás-vételénél az üzletrész ellenértékét a névértékben határozzák meg. Mindkét fél megnyugszik, hogy ebben az esetben adó- és járulékfizetési kötelezettségük nem keletkezik.

A továbbiakban a szerző fél esetleges adófizetési kötelezettségét vizsgáljuk meg, először a 2011.01.01-i szabályok alapján.

Az Szja tv. 77/A. § (1). bekezdése alapján a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.

Szokásos piaci érték az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték meghatározása üzletrész értékesítésénél a szokásos haszon meghatározása segítségével történik, azzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek [Szja. tv. 3.§ (9).]

Az Szja tv. 28. § (1) bekezdése értelmében egyéb jövedelem különösen a vételi vagy más hasonló jog gyakorlása esetén a jogosultnál a joggyakorlás tárgyának a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből a megszerzésért adott ellenértéket meghaladó rész.

Mit jelent ez? A szülő a társaságban birtokolt 2.000 eFt üzletrészét gyermekének 2.000 eFt-ért adja el. Meg kell vizsgálni, hogy ha ez az adás-vétel független felek között jött volna létre, mennyi lett volna az ellenérték (ennek meghatározása egy adóvizsgálat során történhet sok szubjektív körülmény figyelembe vételével). Ha ez az ellenérték 3.000 eFt lenne, akkor a vevőnek 1.000 eFt egyéb jövedelme keletkezik ennek adó- és járulékvonzatával együtt.

2011.07.15-i hatállyal pontosításra került a szokásos haszon meghatározása. Ezek szerint szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek. Tőzsdén nem forgalmazott részvény, valamint vagyoni betét, üzletrész szokásos piaci értéke – ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja – a vagyoni részesedést kibocsátó társaságnak az üzletrész adás-vételének pillanatában ismert, már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll (ki nem fizetett, jóváhagyott osztalék).

Mit jelent ez? Az előző példánál maradva megnézzük még a társaság jegyzett tőkéjét, legyen 3.000 eFt. A saját tőke összege viszont 10.000 eFt. A 2.000 eFt eladott üzletrészre 6.666 eFt saját tőke jut, mely a 2.000 eFt eladott rész piaci értéke. Így a vásárlónak 4.666 eFt saját jövedelme keletkezik. De módosult az Szja tv. 77/A. §-a is, ennek (2). bekezdés h) pontja értelmében nem minősül bevételnek ha a magánszemély az értékpapírt visszterhes jogügylet keretében más magánszemélytől szerezte, feltéve, hogy az ellenérték összege az értékpapír névértékét eléri.

A magánszemély magánszemélytől tehát a piaci érték alatt vásárolta az üzletrészt, mégsem jelenik meg nála bevételként a különbözet, nincs jövedelem, nincs adó- és járulékfizetési kötelezettség sem.

Nem érvényes ez a mentesítő szabály, ha az üzletrészt a magánszemély kifizetőtől vásárolja meg. Ilyen eset lehet, ha a bevont üzletrészt a társaság értékesíti, vagy tulajdonosainak ingyenesen átadja.

Az Európai Bíróság ítélete szerint a hazai Áfa tv. egyes részei – a pénzügyileg nem rendezett beszerzést terhelő levonható áfa visszaigényelhetőségére tekintettel – nem voltak összhangban a  közösségi joggal.

A módosító törvény 2011. szeptember 27-től lehetővé teszi a negatív előjelű elszámolandó adó visszaigényelhetőségét.

A törvény lehetővé teszi az adóalanyok számára, hogy külön kérelemben is visszaigényelhessék a pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó levonható adót, – ha nem akarják megvárni a következő adóbevallás időpontját – így a külön kérelmet kizárólag ebből a célból is be lehet nyújtani.

Ha az adóalanyok nem kívánnak benyújtani külön kérelmet a visszaigénylés érdekében, akkor a pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó adóként nyilvántartott összeget a soron következő bevallásában saját döntés alapján számolhatják el. Ebben az esetben a módosító törvény semmiféle határidőt nem állapít meg.

Alapesetben a következő, október 20-án esedékes (3.negyedévi, illetve 9.havi) bevallásban igényelhetjük vissza a kifizetetlenség miatt eddig vissza nem kért általános forgalmi adót. A várható visszatérítési, kiutalási időpont 2011.december 05-e.

FONTOS!!

Viszont október 20-ig külön kérelmet kell benyújtani annak, aki a korábban megállapított pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó áfához kapcsolódó jogkövetkezmények felülvizsgálata céljából ismételt ellenőrzését kér. A pénzügyileg nem rendezett beszerzést terhelő levonható áfa visszaigénylése miatt, ugyanis számtalan alkalommal került sor adóbírság, késedelmi pótlék kiszabására a korábbi adóhatósági ellenőrzések során.

A „jogsértően” kiszabott jogkövetkezmények törlését az adóalanyok egy külön kérelemben – az áfa visszaigénylése mellett – egy ismételt ellenőrzés iránti beadvánnyal kérhetik, ha a pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó adó visszaigénylése miatt jogerősen adóbírsággal és-vagy késedelmi pótlékkal sújtották őket korábban.

A külön kérelmet 2011. október 20-ig nyújthatják be az adóalanyok. A határidőt a módosító törvény jogvesztő határidőként jelöli meg, tehát igazolási kérelemmel sem hosszabbítható meg.

Valamennyi esetben az adóhatóságnak lehetősége van a visszaigénylés jogszerűségét ellenőrzés útján kontrollálni.

A Széchenyi Pihenő Kártya bevezetése már előre vetítette az üdülési csekk közeli megszűnését. A Személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása értelmében üdülési csekk kedvezményes adózás mellett csak 2011. szeptember 30-ig adható.

Ha valamelyik munkáltató még szeretne üdülési csekket juttatni, azt úgy kell megrendelnie, hogy a munkavállaló részére legkésőbb 2011. szeptember 30-án át tudja adni. Az az előírás tovább él, hogy az üdülési csekk a rajta közölt érvényességi ideig felhasználható 2011. szeptember 30-a után is.

Mentesülnek az alkoholtermék-készletforgalmi nyilvántartás vezetése alól a vendéglátással foglalkozó nem jövedéki engedélyes kereskedők. Hatályba lépett a 2011. évi XCVI. törvény azon rendelkezése, mely módosítja a jövedéki törvényt (2003. évi CXXVII. törvény). A módosítás az alkoholterméket vendéglátás keretében forgalmazó, nem jövedéki engedélyes kereskedők alkoholtermékekre vonatkozó alkoholtermék-készletforgalmi szabályzat-készítési, illetve annak vezetési kötelezettségét eltörli.

Egy adóhatósági vizsgálat nem fogadta el a magánszemély gépjármű költségelszámolását, mert az év eleji induló és év végi záró kilométeróra állas nem került feltüntetésre. A magánszemély fellebbezését a bíróság elutasította, így az ellenőrzés alapján megállapított adóhiány és bírság megfizetése jogerőssé vált.

A Szakképzési hozzájárulásról szóló törvény [2003. évi LXXXVI. tv.] értelmében nem köteles szakképzési hozzájárulás fizetésére az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató (gyógyszertár, orvos vállalkozó) a közfeladat ellátásával összefüggésben őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után.

2011. január 1-től érvényes szabályozás szerint az egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggő tevékenységvégzése során, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló (megbízási jogviszony) más személy ezen jogviszony alapján végzett, a betegellátással és a betegirányítással közvetlenül összefüggő feladatai tekintetében közfeladatot ellátó személynek minősül [1997. évi CLIV. törvény 139.§].

Így a gyógyszerész, asszisztens, szakasszisztens, orvos, szakápoló képzettségű személyek után az egészségügyi szolgáltatói tevékenységükre vonatkozóan szakképzési hozzájárulás fizetésére nem kötelezettek.

Természetesen egy vállalkozásnál lehetnek olyan személyek is, akik nem tartoznak ebbe a körbe (adminisztrátor, takarító), rájuk a mentesség nem vonatkozik.

A szakképzési hozzájárulás alapja a társadalombiztosítási járulék alapja, ezért az alapot meg kell osztani a közfeladatra és nem közfeladatra fordított munkaórák arányában.