Könyvelőirodák Országos Szövetsége

Könyvvizsgálati kötelezettség 2012-től

Egy gazdasági társaságnál kötelező a könyvvizsgálat, ha
• azt a gazdasági társaság társasági szerződése előírja
• a számviteli törvény a gazdasági társaság számára a könyvvizsgálati szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teszi

Amennyiben a társasági szerződés tartalmazza a könyvvizsgálati kötelezettséget, nem kell azt vizsgálni, hogy a Számv. tv. alapján nem mentesül-e a könyvvizsgálati kötelezettség alól, kötelező a könyvvizsgálat. Különösen fontos erre figyelni, amikor a könyvvizsgálati értékhatár növekszik és el kell újra bírálni, mely társaságok kötelezettek könyvvizsgálatra.

A 2012. évtől kezdődő könyvvizsgálatra érvényesen
A Számv. tv. alapján nem kötelező a könyvvizsgálat, ha
• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és
• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt

A két feltétel együttes teljesülését a mentesség oldaláról kell vizsgálni, így
1. az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele meghaladta a 200 millió forintot, az átlagosan foglalkoztatottak száma azonban 50 fő alatt maradt, kötelező a könyvvizsgálat
2. az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladta az 50 főt, az éves nettó árbevétel összege azonban 200 millió forint alatt maradt, kötelező a könyvvizsgálat
3. az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele meghaladta a 200 millió forintot, az átlagosan foglalkoztatottak száma pedig szintén meghaladta az 50 főt, kötelező a könyvvizsgálat
4. az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, az átlagosan foglalkoztatottak száma pedig szintén nem haladta meg az 50 főt, nem kötelező a könyvvizsgálat.

A 2011-es üzleti évre még a régi szabályok vonatkoznak. Ha a Számv. tv. változása miatt 2012-től már nem kötelező a könyvvizsgálat, és a társaság sem kéri tovább a könyvvizsgálatot, a 2011-es éves beszámoló elfogadásakor lehet arról
dönteni, hogy a továbbiakban nincs szükség könyvvizsgálatra. Addig a
könyvvizsgálóval a jogviszonyt fenn kell tartani, ugyanis nem mondható fel a
könyvvizsgálóval kötött szerződés a mérleg fordulónapja és az éves beszámoló
elfogadása közötti időszakban.

Forrás: Könyvelői Praktikum Hírlevél

A mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy a társaságok üzletrészének adás-vételénél az üzletrész ellenértékét a névértékben határozzák meg. Mindkét fél megnyugszik, hogy ebben az esetben adó- és járulékfizetési kötelezettségük nem keletkezik.

A továbbiakban a szerző fél esetleges adófizetési kötelezettségét vizsgáljuk meg, először a 2011.01.01-i szabályok alapján.

Az Szja tv. 77/A. § (1). bekezdése alapján a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.

Szokásos piaci érték az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték meghatározása üzletrész értékesítésénél a szokásos haszon meghatározása segítségével történik, azzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek [Szja. tv. 3.§ (9).]

Az Szja tv. 28. § (1) bekezdése értelmében egyéb jövedelem különösen a vételi vagy más hasonló jog gyakorlása esetén a jogosultnál a joggyakorlás tárgyának a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből a megszerzésért adott ellenértéket meghaladó rész.

Mit jelent ez? A szülő a társaságban birtokolt 2.000 eFt üzletrészét gyermekének 2.000 eFt-ért adja el. Meg kell vizsgálni, hogy ha ez az adás-vétel független felek között jött volna létre, mennyi lett volna az ellenérték (ennek meghatározása egy adóvizsgálat során történhet sok szubjektív körülmény figyelembe vételével). Ha ez az ellenérték 3.000 eFt lenne, akkor a vevőnek 1.000 eFt egyéb jövedelme keletkezik ennek adó- és járulékvonzatával együtt.

2011.07.15-i hatállyal pontosításra került a szokásos haszon meghatározása. Ezek szerint szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek. Tőzsdén nem forgalmazott részvény, valamint vagyoni betét, üzletrész szokásos piaci értéke – ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja – a vagyoni részesedést kibocsátó társaságnak az üzletrész adás-vételének pillanatában ismert, már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll (ki nem fizetett, jóváhagyott osztalék).

Mit jelent ez? Az előző példánál maradva megnézzük még a társaság jegyzett tőkéjét, legyen 3.000 eFt. A saját tőke összege viszont 10.000 eFt. A 2.000 eFt eladott üzletrészre 6.666 eFt saját tőke jut, mely a 2.000 eFt eladott rész piaci értéke. Így a vásárlónak 4.666 eFt saját jövedelme keletkezik. De módosult az Szja tv. 77/A. §-a is, ennek (2). bekezdés h) pontja értelmében nem minősül bevételnek ha a magánszemély az értékpapírt visszterhes jogügylet keretében más magánszemélytől szerezte, feltéve, hogy az ellenérték összege az értékpapír névértékét eléri.

A magánszemély magánszemélytől tehát a piaci érték alatt vásárolta az üzletrészt, mégsem jelenik meg nála bevételként a különbözet, nincs jövedelem, nincs adó- és járulékfizetési kötelezettség sem.

Nem érvényes ez a mentesítő szabály, ha az üzletrészt a magánszemély kifizetőtől vásárolja meg. Ilyen eset lehet, ha a bevont üzletrészt a társaság értékesíti, vagy tulajdonosainak ingyenesen átadja.

Az Európai Bíróság ítélete szerint a hazai Áfa tv. egyes részei – a pénzügyileg nem rendezett beszerzést terhelő levonható áfa visszaigényelhetőségére tekintettel – nem voltak összhangban a  közösségi joggal.

A módosító törvény 2011. szeptember 27-től lehetővé teszi a negatív előjelű elszámolandó adó visszaigényelhetőségét.

A törvény lehetővé teszi az adóalanyok számára, hogy külön kérelemben is visszaigényelhessék a pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó levonható adót, – ha nem akarják megvárni a következő adóbevallás időpontját – így a külön kérelmet kizárólag ebből a célból is be lehet nyújtani.

Ha az adóalanyok nem kívánnak benyújtani külön kérelmet a visszaigénylés érdekében, akkor a pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó adóként nyilvántartott összeget a soron következő bevallásában saját döntés alapján számolhatják el. Ebben az esetben a módosító törvény semmiféle határidőt nem állapít meg.

Alapesetben a következő, október 20-án esedékes (3.negyedévi, illetve 9.havi) bevallásban igényelhetjük vissza a kifizetetlenség miatt eddig vissza nem kért általános forgalmi adót. A várható visszatérítési, kiutalási időpont 2011.december 05-e.

FONTOS!!

Viszont október 20-ig külön kérelmet kell benyújtani annak, aki a korábban megállapított pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó áfához kapcsolódó jogkövetkezmények felülvizsgálata céljából ismételt ellenőrzését kér. A pénzügyileg nem rendezett beszerzést terhelő levonható áfa visszaigénylése miatt, ugyanis számtalan alkalommal került sor adóbírság, késedelmi pótlék kiszabására a korábbi adóhatósági ellenőrzések során.

A „jogsértően” kiszabott jogkövetkezmények törlését az adóalanyok egy külön kérelemben – az áfa visszaigénylése mellett – egy ismételt ellenőrzés iránti beadvánnyal kérhetik, ha a pénzügyileg nem rendezett beszerzésre jutó adó visszaigénylése miatt jogerősen adóbírsággal és-vagy késedelmi pótlékkal sújtották őket korábban.

A külön kérelmet 2011. október 20-ig nyújthatják be az adóalanyok. A határidőt a módosító törvény jogvesztő határidőként jelöli meg, tehát igazolási kérelemmel sem hosszabbítható meg.

Valamennyi esetben az adóhatóságnak lehetősége van a visszaigénylés jogszerűségét ellenőrzés útján kontrollálni.

A használatban lévő pénztárgépek és taxaméterek nagy része már úgy került beüzemelésre, hogy alkalmasak legyenek az euró kezelésére.

Ezen készülékekben az euró bevezetés technikai dátumaként jelenleg 2013. január 1. van beprogramozva. Ez azt jelenti, hogy a szabályok szerint ezen dátummal a készülék megkezdi az euró üzemmódra történő átállást, illetve ezen dátumot 1 évvel megelőzően (tehát 2012. január 1-én) már a felkészülési időszak szabályai szerint kezdhet el működni.

Ezért ahhoz, hogy a készülékek Ft-elszámolású üzemmódban működhessenek tovább, az előre programozott 2013. január 1. dátumot szükséges átállítani egy vélelmezett átállási átumra. Ennek megfelelően a NAV a vélelmezett euró-átállási dátumot 2020. január 1. dátumban, egyúttal ezzel összhangban a felkészülési időszak kezdetét pedig egységesen ezen dátumot 1 évvel megelőző dátumban (tehát 2019. január 1-ében) határozza meg.

A NAV felhívja ezért az euró pénznem kezelésére alkalmas pénztárgépeket és taxamétereket használó adózók figyelmét arra, hogy a dátum 2020. január 1-re való átállítását NAV-engedélyes szervizzel legkésőbb 2011. december 31-ig végeztessék el. Ellenkező esetben a készülék 2012. január 1-ével automatikusan átállhat a felkészülési időszaknak megfelelő működésre, illetve 2013. január 1-ével blokkolja a Ft-elszámolású működést, ezért az a felhasználó számára használhatatlanná fog válni.

Amennyiben a használó nem intézkedik időben a dátum átállítása iránt, úgy a készüléken az eredeti Ft-elszámolási mód már csak a szerviz által adómemória cserével állítható vissza, melynek költségei nagyságrendekkel nagyobbak lehetnek az átállítás időben történő elvégzésének költségeinél.

A pénztárgép, vagy taxaméter kezelési utasításában benn kell lenni, hogy az adott típus eleve alkalmas-e az euró kezelésére. Ha igen, úgy fel kell venni a kapcsolatot a szervizzel az átállítás elvégzésének érdekében.

Forrás: www.apeh.hu

2011. évi CIII. számú, a népegészségügyi termékadóról szóló törvény értelmében adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott, a tv. 2.§-ban VTSZ szerint felsorolt termék. Adókötelezettség 2011.09.01-től terheli az adóköteles termék első olyan értékesítését, amelynek a teljesítési helye belföld (gyártó, importáló általi értékesítés). Az adó alanya az adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán köteles feltüntetni, hogy az adókötelezettség őt terheli. A törvény nem ír elő kötelező formátumot és szöveget, tehát elegendő magát a tényt közölni, hogy a „Népegészségügyi termékadó az eladót terheli”. A törvényhez kapcsolódóan végrehajtási utasítás még nem jelent meg, így a törvény szövegéből a fenti kötelezettség vezethető le. Fontos előírás még, hogy az adó alanya olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből kitűnik az adómegállapítási (bevallási) időszak első és utolsó napján az adóalany tulajdonában álló, az adómegállapítási időszakban beszerzett, vevőtől visszavett, más módon kapott, továbbá az adókötelesen, adómentesen értékesített, selejtezett, ingyenesen átadott, megsemmisült, eltűnt, más módon az adóalany tulajdonából kikerült adóköteles termék mennyisége termékenkénti bontásban.
Számlázással kapcsolatban még az alábbiakat lehet végiggondolni:
Az Áfa tv. 169.§. f). pontja a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján csak azokat a VTSZ számokat rendeli feltüntetni, melyekre az Áfa tv. hivatkozik. A tárgyalt törvényben szereplő VTSZ számok az Áfa tv-ben nem szerepelnek. Az Áfa tv. jelzi, hogy külön jogszabály a számla kiállításának módjára előírásokat tartalmazhat [Áfa tv. 178.§ (1). bekezdés]. Az e törvényben szereplő VTSZ feltüntetését semmilyen jogszabály nem írta elő (nem jelent még meg a törvényhez végrehajtási utasítás). Ennek ellenére javasoljuk az adóköteles termékek egyértelmű beazonosítása érdekében a VTSZ számok feltüntetését.

A Széchenyi Pihenő Kártya bevezetése már előre vetítette az üdülési csekk közeli megszűnését. A Személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása értelmében üdülési csekk kedvezményes adózás mellett csak 2011. szeptember 30-ig adható.

Ha valamelyik munkáltató még szeretne üdülési csekket juttatni, azt úgy kell megrendelnie, hogy a munkavállaló részére legkésőbb 2011. szeptember 30-án át tudja adni. Az az előírás tovább él, hogy az üdülési csekk a rajta közölt érvényességi ideig felhasználható 2011. szeptember 30-a után is.

2011. augusztus 1-el módosult a Munka Törvénykönyve.

A napi munkaidőn felüli munkavégzésért (túlóráért) az eddigi szabályozás szerint a munkabéren felül ötven százalékos bérpótlék vagy a felek megállapodása, illetve kollektív szerződés rendelkezése alapján a pótlék helyett legalább a végzett túlmunka időtartamának megfelelő szabadidő járt. Augusztus 1-től a munkáltató egyoldalúan is eldöntheti, hogy a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként pótlékot fizet vagy szabadidőt ad ki a munkavállalónak, azaz a túlórát megválthatja szabadnappal.

Kollektív szerződéssel 6 hónapos próbaidő is kiköthető. Ennek hiányában a próbaidő továbbra is 30 nap, a felek azonban legfeljebb 3 hónapos próbaidőt köthetnek ki.

Ha a válságra tekintettel a munkaadó és a munkavállaló a heti 40 órás munkaidő helyett rövidebb, de legalább heti 36 órás munkaidőben állapodtak meg, a fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 órára járó bérért. A hosszabb munkaidőben való foglalkoztatás legfeljebb egy évig lehetséges, ennek túllépése esetén a munkavállalónak háromszoros bér jár.

Fontos változás, hogy a gyermek gondozására kapott fizetés nélküli szabadságnak csak az első 6 hónapjára jár rendes szabadság. A gyes-ről visszatérőknek pénzben is megváltható a szabadsága, szemben az eddigi szabályozással, miszerint a szabadságot csak a munkaviszony megszűnésekor lehetett pénzben megváltani.

Az új rendelkezés szerint ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, ezt előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. Ha a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított 6 hónap letelte előtt kíván munkába állni, akkor a munkáltató a bejelentést követő legfeljebb 30 nap elteltével, ha pedig hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, akkor a bejelentést követő legfeljebb 60 nap elteltével a munkáltató köteles őt foglalkoztatni.

Mentesülnek az alkoholtermék-készletforgalmi nyilvántartás vezetése alól a vendéglátással foglalkozó nem jövedéki engedélyes kereskedők. Hatályba lépett a 2011. évi XCVI. törvény azon rendelkezése, mely módosítja a jövedéki törvényt (2003. évi CXXVII. törvény). A módosítás az alkoholterméket vendéglátás keretében forgalmazó, nem jövedéki engedélyes kereskedők alkoholtermékekre vonatkozó alkoholtermék-készletforgalmi szabályzat-készítési, illetve annak vezetési kötelezettségét eltörli.

Egy adóhatósági vizsgálat nem fogadta el a magánszemély gépjármű költségelszámolását, mert az év eleji induló és év végi záró kilométeróra állas nem került feltüntetésre. A magánszemély fellebbezését a bíróság elutasította, így az ellenőrzés alapján megállapított adóhiány és bírság megfizetése jogerőssé vált.

2011.07.01-től a társadalombiztosítási kifizetőhelyet nem működtető foglalkoztató

• a terhességi gyermekágyi segély
• a gyermekgondozási díj
• a táppénz
• a baleseti táppénz

iránti kérelmeket kizárólag az OEP honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és állíthatja elő.

A kérelem kinyomtatva és aláírva személyesen vagy postai úton nyújtható be, vagy regisztrációt követően elektronikus úton – ügyfélkapun keresztül – küldhető meg az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez. Az említett eljárás az önfoglalkoztatókra is érvényes.